Megfáztam. Muszáj volt klímával aludni, Dzsó nem bírja a meleget, nekem nem tett jót, de csak két nap múlva derült ki. én bírom a meleget, könnyű nekem a napos oldalon, nem égek le.  Állítólag Jékely Adrienne néni volt így, szép kalapban a napos oldalon sétált, amikor mindenki az árnyékba menekült. Biztos tőle örököltem. :)

7-kor keltünk tegnap, ki a vasútállomásra, hard seat jegyet vettünk, Dzsó elmesélte, hogy 22 éve ez a fapad volt, szó szerint, az emberek felhúzták a lábukat maguk alá, és a földre szemeteltek, turháztak, köpködtek. Mondom, másfél óra, fél lábon is. Erre felszálltunk egy klímás vonatra, utas alig, van tábla, hogy ne köpködj, kb mint az IC.  Egy busz vitt el a ticket office-ig, olyanmindenhol van. vettünk jegyet. Úgy döntöttünk, hogy felfelé gyalogolunk, tudod kinek durranjon be a vádlija mégegyszer, inkább combra gyúrunk. 10 km volt csupán a lépcsőzés, de a szintemelkedés 1800 méter. Laza 6 óra alatt értünk fel, szánakozva néztünk a szembejövőkre, csórikámék, alig vánszorogtak. a hegység valami csoda, a TAO szent hegye, mantráztuk, hogy az ÚT afontos, a cél mellékes. Egy barátnőm tegnap indulr a Caminora, átérzem minden lépésemben. Meg vagyok róla győződve, hogy ez büntetés az elmaradt nordic walking edzések miatt. :)

a látvány mindenért kárpótol. van olyan lépcső, ahol csak négykézláb lehet menni, olyan meredek. akorlát gyanánt szolgáló láncon piros mdzagok kívánságokkal, és lakatok halmokban.  öt csúcs van, hhoz, hogy bevégezd a zarándokltot, mindet meg kell mászni. Az északihoz érkeztünk, ott van a felvonó, amivel másnap lemegyünk. A keleti a cél, még három órányira, ott alszunk, hogybnapfelkeltét nézzünk. A lemenő nap gyönyörű színeket varázsol. Este odaérünk, 10 ágyas szobák, tele kínaiakkal, egy épeszű európai sincs a környéken. Az ágy priccs, emeletes, alszom vagy 3 órát, addig forgolódok, már nem kapok az orromon levegőt, azágy kemény, a kínaiak is forgolódnak, hangosan csinálnk mindegy, egyik sóhajtozva ásítozik, majd beveri a fejét, azt mondja hogy juuujjjj. ezen már felröhögök..

Várom a reggelt, kimegyek pisilni, betonozott guggolós budi, ofkorsz, ajtó sincs, csak egy fallal elválasztva.

na végre, reggel van. ég a szemem, fájok. elkezdek bőgni, nem tudom, mért. utána Dsó megnyugtat, hogy egyenletesre dagadt legalább mindkét szemem ...

Nap sehol, be van borulva. Minden szálláshelyen elkérnek 100 yuan depositot, még nem jöttem rá, mire, mikor az éjszakát előre fizetjük, és a szobát nem ellenőrzi senki, lenyúltam-e a vízforralót vagy a kispárnát.

megyünk hát körbe, lépcső fel-le, nagyon lassan haladunk. 12-re érünk körbe, minden megvolt, a legmagasabb 2164 m ha jól emlékszem. Lanovka, ebéd, busszal vissza Xianba. Már nem megy busz a Wutangba, csak reggel. Az a kövi

Az első nap, hogy reggeliztünk.

9-kor már sikerült elindulni, egy bódénál vettünk pitaszerű kenyérkébe rakott húst, belül puha, kívül ropogós. ezzel elleszünk egy darabig. 7 yuan a busz az agyaghadsereghez. Nagy a sor de hamar megy, 5 percenként indul busz.

Az angol nyelvű guide legalább egy százast kér, de megegyeztünk, hogy az csak annak való, aki nem tudja, mit lát, különben is minden ki van írva angolul. Nálunk a székely zászló, azon röhögünk, hogy van az a vicc, mikor kína megtámadja a székelyeket. Beszélget a két parancsnok:

- hátti hányan vagytok?

- Mi kétmillióan. -mondja a kínai. -s ti?

-mi ejsze 20ezren.

A székelyek összenéznek : - Ecce sokan vannak, hová teszünk ennyi hullát?

Van nálunk kindle-n egy lonely planet, kinézzük az okosságot: a harmadik csarnokkal kell kezdeni, az a legkisebb.  A látvány pont olyan, amilyennek elképzeltük. Kettőre már kinn voltunk, és ettünk. Egy nagyon finom húsos gombóc, két leves. az egyikben kenyérdarabkák, sok fűszer, zöldségek. a másik a büdös leves, tudod, mikor kolbász után böfögünk, na annál rosszabb a szaga, a levet nem kérjük, a barna tésztát benyomjuk pálcával.

az üzletsoron mindenki kínálgat, enyhe csatornaszag itt-ott, jade, agyaghadsereg kicsiben, ugyanaz a portéka mindenhol.

némi szuvenyír, és indulunk vissza a városba. Belefér a kaligráfia fellegvára, a kőtáblák erdeje, pacskolatot is készítenek a legszebbekből.

Még felengednek a várfalra, laza 7-8 km-t sétálunk, míg besötétedik. kigyúlnak a lampionok, gyönyörű a látvány.

a délitől az északi kapuig sétálunk, ott tradicionális zene hallszik lentről. megnézzük, egy csomó ember táncol, napernyőkkel, kendőkkel. ezt imádom ázsiában, nem para az utcán sportolni, az öregek tajcsiznak, hátrafelé járkálnak karkörzéssel, van utcai szobabicikli, gyaloglópad és erőgépek, esténként a nők koreográfiákat tanulnak a legkülönfélébb zenékre. mindenki csinál valamit.

bemegyünk egy gyorsétterembe, ahol utcai áron kínai kaja van, mindenki bámul, sorszámot osztanak, de megértjük, hogy 134 a számunk, mikor bemondják, hogy kész a vacsoránk. leves, húsos kaja , rizs, pálcikás porcogós valami, minden nagyszerű. a zsepibe orrfújás itt is nagy siker, a fehér ember, aki zsebében hordja a taknyát....

már a szálláson vagyunk, Tsintao sör , pipa, holnap Huashan, szeretnénk fenn aludni, híres a napfelkelte. foltköv

beállítottam, hogy lehet kommentelni aki akar, nyugoftan. örülnék

A lépcsőzés még nehezünkre esik, hiába vagyok szakember vagymi, shaolin után nem nyújtottunk, soha ne kövessétek el azt a hibát, hogy 30 km lépcsőzés után nem nyújtotok!

dél volt, mire elindultunk, persze gyalog, büntessük magunkat. ki a várfalon,  be a múzeumba. útközben nagyon jó étkezdét találtunk, hússal töltött rizsgombóc, és egy négyféle ételt tartalmazó tál, rizzsel. szuper volt,.

A múzeumban megnéztünk mindent, ami a régi fővároshoz kapcsolódik. a Tang-dinasztia korában nagyon színes volt az élet, még csak a 7. században járunk de volt már minden, selyem ruhák, színes porcelánok, főúri pompa. az elnyomorított női lábakat most nem vesszük figyelembe....

a kis ludak pagodája mellett voltak libuskák meg egy 100 éves harang, Dzsó megkongatta, 4yuan, de megérte :)

arról beszélgettünk, hogy micsoda fricska ez a világnak, a mosodás kínaiak beintenek, méghogy nincs fejlődés egy kommunista országban, szupervonat, felhőkarcolók, iphone (eredeti!!!). A felsőbb réteg az eredeti guccit veszi, törekednek a hamisítványok kizárására, nem szarral gurítanak, minden pöpec, tényleg.

vacsorára visszatértünk a muszlimokhoz, korábban mint tegnap. végigjártuk az üzleteket, vettünk egy kolompot házcsengőnek :))

még napközben egy nagyáruházban felfedeztem az übertutkó kulacsot. itt mindenki azzal rohangál, mert a víz nem iható, isznak hát teát, és magukkal viszik. most már mi is!

Szóval a mai menü: kukoricalisztből pálcikás édesség, kétféle, egy nagyon finom korianderes leves (ez a vidék híres a leveseiről, ahogy sanghaj a xiao long pao-ról, ami húsos tésztabatyu gőzölve, lébe mártogatva), volt benne hússal töltött tészta meg koriander. az egészet lenyomtattuk kétféle szörppel meg egy gőzölős rizsdarab napraforgóba és cukorba forgatva, lekvárral bekenve, két pálcára szúrva.

jaj  elfelejtettem mondani, hogy népi sport a holdnézés, három űrge állt ki óriási távcsövekkel, és pénzért mutogatták a teliholdat.

na így

Xian mindent visz, ezt előre leszögezném.

egy régi stílusuú házban vagyunk, ez a qixian youth hostel. Itt vannak europidok. Udvar, vendéglő, minden van. kicsi udvarrendszer, ott a szobák, majd mutatok képet.

Megérkezésünk után pár órával (este fél 10-kor) elindultunk a muszlim negyedbe. ami itt fogadott, az maga volt a tömény élvezet. az egész negyed izzott, mindenhol árusok, kajáldák, finom illat, utcán evő-ivó emberek. gyorsan elkezdtünk kóstolgatni. először fűszeres parázskrumplit, nagyon csípett, nagyon jól esett. aztán valami nyársra csavart parázson sütött tésztát, aztán bábányfalatkákat. hamar kiderült, hogy minden csíp és mindenben van római kömény rendesen. nagyon jó volt, csak már kicsit későn érkeztünk. de elcsíptünk egy kis rizstésztát tömény cuccal leöntve. és ez még nem is szecsuan, mi lesz ott, ha itt ilyen csípős??? :)

éjjel egyre értünk vissza a szállásra.

A kínik nagyon próbálkznk  kpitális értékrend elsjátításával,  a metroban és a buszmegállóban szépen viselkednek, sorban állnak, de az utcán önmagukat adják, harákolás, köpködés, orrfújás (nagon meglepődnek a zsebkendő használatán )

mindenhol szemetelnek, mégis minden tiszta, mert nagyon sok takarító jár, akik először csak összeszdik, és más kollégák válogatják, így valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, annyi embert kell foglalkoztatni, mindenkinek jut meló.

egy nénit elkápráztattam kínai tudásommal, kimondtam neki hogy 38, ami sanshi pá, szánsöpá, magyarul. 22 éve a számok mutogatását is elsajátítottam, így nem mutatok kettő helyett nyolcat. ez úgy megy, hogy az egy az a mutatóujj, kettő a mutató-középső, stb ötig így, aztán a hat a hüvelyk-kisujj, 7 a hüvelyk-muataó összeérintése, 8 a hüvelyk-mutató, 9 a mutató begörbítése, a tíz pedig az ököl vagy a két mutató keresztre formálása.

tessék gyakorolni, kikérdezem :)))

Nagyszerű, nulla angol tudás a fogadó részről, de nem baj. mennyire király, hogy az ember tanult egy kicsi kínait, tudunk számolni, el tudjuk olvasni az égtájakat, ügyesen kiejtjük a városneveket. amit nem, arra vannak varázsigék, fogkefe-bizbasz, aztán a nő jele házikóval, az a béke, a virágot tudjuk, meg két fa az erdő, stb..A  vedres leveseket is lassan megtanuljuk, forróvíz mindenhol van, tudunk enni-inni., teafű kell csak, és királyság.

alkudni mindenhol kell, a szállodában is.

A shaolin feliratú buszt viszonylaag kőnnyen megtaláljuk, csak épp nem jó helyen megyünk be, átvezényelnek a bejárathoz, mert mindenhol ellenőrzik a csomagunkat. (sanghajban kiszúrták a két kis üveg pálinkát, megörzésre maguknál tartották a jinmao towerben).na shaolin jele sípálya meg erdő,  tök egyszerű.

a kolostorhoz menet izgalmas volt, mindenki dudál, és tulajdonképpen mindegy, milyen színű a lámpa, mindenki megy mindenhol.

A gyönyörű látvány itt fogadott, rengeteg gyakorló fiú, a nagyfiúkra öröm ránézni. szép kidolgozott izmok, a tréninggatya alól is látszik, egész odavoltam. aztán kezdődött csak a java, a bolond kínaiak hát nem kivágták függőlegesen a hegyet!! na ott felmegyünk a tetőre, mi az nekünk, csak a botom hiányzik veszettül. nem baj, 3000 lépcső csak.. de lefelé már picit remegett a lábam. nem gondoltam, hogy ez seeeemmmmiiii ahhoz képest, ami még vár.

haha ezt megszívjuk még. MERT

következőleg felültünk egy lanovkára. mondom dejó, pihi. nagyonnagyon magasra felmentünk, kinézünk és kész.. persze, ahogy ,móricka elképzelte...

elindultunk a hegyoldalban, ja ott egy kolostor, nézzük meg! megnéztük, kétvés fél órát lépcsőztünk fel-le-fe-le.... Odaértünk, és a kolostornál nem volt semmi, mert csak most épül !!!!

bakker, nem akarok visszamenni! Na jó, itt le lehet menni, összeszedtük hát minden erőnket. újabb 5000 lépcső lefelé, szembe jött egy nő 2 veder cementtel a vállán és egy pár szövetgatyás pasi a hátán cementes zsákkal leértünk. kicsit alkudoztunk egy taxissal, 40-ért bevitt Denfengbe, ahol Luoyang felé buszunk van.

na oda is elérkeztünk és másnap reggel eldöntöttem, hogy a 4fejű combizmom hosszú fejét és a vádlit együtt ezentúl Shaolin-izmoknak fogom hívni. alig bírunk járni,  úgy, hogy minden lépcső látvány már fájdalmas.

most Xianba jöttünk egy nagyongyors vonattal, és egy nagyonmenő youth hostelben ülünk kínai sört iszogatva.

képek később, ha majd sikerül a tablettel párosítani a fényképezőt

leszállunk a repülőről. a lábam mint egy elefánté, alig kapokmlevegőt. a büdös város.

egy nagy pára az egész város. a levegőben pára, kajaszag, enyha böfögésillat terjeng.

Keresünk szállást, Hotel Fishin, jó lesz, tudnak angolul

Jaj hát nem is mondtam, hogy a reptérről a vonat 300 km/h-val száguld a városba,  odavagyunk. tiszta nyugat. mozgójárda is volt, dzsóról csináltam egy fotót, tisztára mint Jackie Brown...

Szóval, ott állunk a város közepén, hamar rutinos metrojegy-vásárlókká válunk.

a város TISZTA , mint a patyolat. sehol egy csikk , van itt minden, gucci, starbucks, haagen dazs. mindenkinek iphone-ja van, eredeti. a metroban 10 fok, persze rájöttünk, hogyha úgy kell bepréselődni a kocsiba, egyből nem tűnik hülye ötletnek a brutálklíma.

egy éjszakát töltünk itt, másnapra lesz eső és szél, minden kitisztul estére. átmentünk egy alagúton a Bundról a felhőkarcolók közé. bakker, ez mindennek a teteje :))

próbálok képeket feltenni, attól izgalmasabb lesz.

este gyorsvonat, 8 óra éjszaka, forró víz, hálókocsi, reggel Chenzhouba érkezünk, irán Shaolin, várnak ránk a csodás izomzatú kungfus fiúk.

Lálássuk

sángháj báj nájt

Üdv!

Ez az első bejegyzésed.

Most válassz ki egy Neked tetsző sablont a vezérlőpulton (Megjelenés/Sablonok), majd kezdd el a blogolást a Bejegyzések-re kattintva!

Jó blogolást kíván az Ingyenblog.hu Csapata.